Pusztul a Fenyőfői Ősfenyves

Pusztul a Fenyőfői Ősfenyves

A 2011 óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk miatt mintegy 4-6 ezer köbméter fát, elsősorban a több, mint 40 éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni fél év alatt a Bakonyszentlászlói Erdészet területén.
A fakitermelések érintik a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi terület 130-150 éves erdőállományait is. A fenyőfői homoki ősfenyves Fenyőfő és Bakonyszentlászló között található. Ez a homoki erdeifenyves (Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris) növénytársulás egyetlen magyarországi termőhelye.

Kitaibel Pál botanikus 1799-ben valószínűsítette, hogy ez a homoki ősfenyves reliktum növénytársulás, de ezt bizonyítani csak a 20. század végén sikerült. 1954 óta kiemelten védett terület.

A fenyőfői homokvidék a Bakonyalja részeként átmenet a Bakony hegyei és a melegebb kisalföldi tájak közé ékelődő Sokoró között. Jellegzetes síkság: felszínén a relatív szintkülönbség alig húsz méter. A homokon kevés szerves anyagot tartalmazó, felső szintjükön inkább savanyú kémhatású rozsdabarna erdőtalajok alakultak ki. A vastag homoktakaró miatt az erőteljes nyári párologtatás rendszerint úgy lesüllyeszti a talajvíz szintjét, hogy azt már a fák gyökerei sem érik el. A patakok (Hódos-ér, Bánya-ér, Cuha) rendszeresen kiszáradnak. A fenyves azért maradhatott fenn, mert az ilyen talajban annyira kevés a tápanyag, hogy a tölgy és bükk nem él meg rajta. Az erdeifenyves fő természeti értéke, hogy aljnövényzetében együtt nőnek az alföldi homokos, melegebb vidékekre jellemző és a hűvös, nedves hegyi élőhelyeket kedvelő lágyszárúak.

Már a korábbi évtizedekben is észleltek száradást az erdőgazdálkodók, de olyan mértékű pusztulásra még nem volt példa, mint ami 2013-ban elindult. Legnagyobb mértékben az erdeifenyők kezdtek kiszáradni, ezzel párhuzamosan a feketefenyő is pusztulásnak indult, de már a lombos fafajok is károsodtak. A tömeges kiszáradás miatti "katasztrofális erdőtüzek" megelőzésére is szükség van. Célunk, hogy ahol lehet, őshonos lombos fajokkal cseréljük fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát visszaállítsuk. A Bakonyszentlászlói Erdészet megkezdte a károk felmérését, és egyeztetéseket kezdett az Erdészeti Hatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereivel.

A Bakonyerdő Zrt. saját költségén hosszú távú kutatási munkát folytat, hogy feltárja a pusztulás lehetséges közvetlen és közvetett okait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának szakembereivel is felvette a kapcsolatot. Az Egyetem megkezdte a terület termőhelyi és rovartani, növénykórtani vizsgálatát.

A terület talaj és hidrológiai viszonyainak vizsgálata folyik, amelynek célja annak megállapítása, hogy a talajviszonyok milyen szerepet játszhatnak a pusztulásban.

Az erdővédelmi vizsgálatoknak több részterülete van, melyek célja egyrészt az elpusztult fákon megtalálható károsítók/kórokozók meghatározása, másrészt a területen jelen levő, illetve potenciálisan megjelenő károsító/kórokozó fajok kimutatása, értékelése.

Mindezek miatt a tájkép jelentősen megváltozik, de később a homokterületekre egykor jellemző, őshonos lombos fafajokkal és homoki gyepekkel tarkított élőhelyet alakítunk ki. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy a lakosságot és a turistákat megfelelő információkkal lássuk el, mert ma csak azt látják, hogy nagymértékben pusztulnak az erdők és tavasszal-nyáron is folyik a fakitermelés. A tájkép rövid idő alatt jelentősen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb élőhelyet kívánunk kialakítani.

Térkép: 

Kategória: 

Koronavírus miatti intézkedések,
Pénztári nyitvatartás

Részletek itt

Felelősségteljes erdőgazdálkodás

Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesítjük aktuális akcióinkról, eseményeinkről ...